Az alábbi kis cikkben megpróbálom feleleveníteni a Havanna lakótelep történetét és a mostani jövőjét, legalábbis a tervezetett jövőjét.
Kezdetben 1916-ban Lipták Pál gyárai közvetlen szomszédságában kezdett felépülni, 1921-re a gyár bizonyos részeit szükséglakásokká alakították át, amely elég szerény körülmények között élő menekülteknek adott otthont. Az így létrehozott telepet Állami lakótelepnek keresztelték el. A nem túl fantázia dús elnevezés a szocializmus korszakában is fennmaradt, ennek oka az, hogy egyik szeretett vezér sem akarta a nevét adni ennek a területnek.
A hetvenes években forduló pont következett, 1977-re eltüntették az addigi Állami lakótelepet és helyére felépítették a Havannát, amely az akkori kommunista testvérünk Kuba fővárosának nevét kapta.
A lakótelep persze ma már összehasonlíthatatlan kezdeti önmagával. Ennek oka az elmúlt 3 évtized, és a rendszerváltás, valamint leginkább a gyarapodó összeszokott közösség, mely együtt építi a szebb jövőt. Egyedül a szürke szocreál épületetek idézik a 70-es évek korszakát.
De mik az új kilátások a jövőre nézve?
Ha már a névnél tartunk, eredetileg a kubai forradalom tiszteletére emelt lakóparkot miért nem díszítjük kubai zászlóval, vagy egy nagy Che Guevara képpel is. Ami pólókon elég divatos, a lakóházaknál pedig már unott a szocreál szürke stílus. Kíváncsi lennék, a Kossuth lakótelepet hogyan díszítenék? Mindegy, lényeg a kubai stílus, valamint hogy a forradalom örökségét mégis csak konzerváljuk.
El kell ismerni az ötlet nem túl eredeti, de én már láttam ennél rosszabbat is, elég csak megnézni pl. az Árpád híd óbudai részén lévő felújított paneleket, olyan ízlés ficamú színekkel és Warholt utánzó gyenge próbálkozással kevesen lehetnek elégedettek.
De végül is minek panaszkodok, hiszen csak mi élünk ezekben a házakban és nekünk kell mindennap nézni a szomszéd panelt, természetes hogy a döntés mégis felülről jön, ők tudják mi a jó nekünk. A havanna pedig, „besárgul”.
