A hagyományoknak megfelelően októberben várhatóak a helyhatósági választások. Dr. Mester László húsz éves önkormányzati képviselőségétől, tizenhat éves polgármesteri székétől búcsúzik előreláthatóan novembertől. Nem indul a következő választásokon. Döntésének hátteréről, jövőbeni céljairól kérdeztük.
– Még nem írta ki a köztársasági elnök a választást, de már úgy tudom, hivatalosan is bejelentette: nem méretteti meg magát újra. Mi áll döntésének hátterében?
– Az elmúlt időszakban – de különösen az elmúlt hetekben – sokan kerestek meg vagy állítottak meg az utcán, piacon és a legkülönbözőbb helyeken azzal a kérdéssel, hogy indulok-e a polgármester választáson. A kérdésekre korábban azt a választ adtam, hogy még nem születtek meg a szükséges döntések. Most már igen. Nem indulok újra polgármesterként.
- A parlamenti voksoláson alulmaradt riválisával szemben. Az eredmény gondolom befolyásolta elhatározásában.
– Az országgyűlési választások tapasztalatai számomra valóban egyértelműen azt mutatták, hogy a választási megmérettetésnél nem számított az elvégzett munka, az eredmények, vagyis ahogyan üzenték, vagy mondták el ismeretlenek és ismerősök, a szavazás pártokról és nem személyekről szólt.
Nem hiszem, hogy ez másként lesz az önkormányzati választásoknál. Új jelenség volt – legalábbis számomra – az elmúlt húsz évben itt a kerületben eddig nem tapasztalt személyeskedő, lejárató, sok tekintetben a becsületbe gázoló kampány is. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy ez folytatódni fog.
Tizenhat éve vagyok Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere. Sokan, sokféleképpen értékelték és értékelik ezt az időszakot, a kerületben végbement változásokat. Elvitatni mindenesetre úgy gondolom, nem lehet azt a tényt – az összegzett lakossági vélemények, a közvélemény-kutatások eredményei is ezt bizonyítják –, hogy a kerület sokat fejlődött.
Új létesítmények, szolgáltatások kiépülésével otthonosabb lett. Megújultak intézményeink, új bölcsőde, óvoda, szakrendelő, sportkastély épült. A kerület utcáit városőrök járják, a főváros egyik legbiztonságosabb városrészében élünk. A külső szemlélők, értékelők is egy dinamikusan fejlődő városrész, egy parkváros arculatát igazolják vissza.
– Maradtak azért gondok…
– Meglévő problémáink megoldása nem elsősorban rajtunk múlott és múlik. Amit lehetett megtenni saját erőnkből – csatornázás, utak, közlekedés, környezeti károk felszámolása – megtettük. Éltünk a pályázati lehetőségekkel és saját erőforrásaink felhasználásával a kerület vagyonát gazdagítottuk. Közösségi értékeket teremtettünk és gyarapítottunk. Sokfélét: kulturális, helytörténeti, civil és egyházit – folytattuk elődeink munkáját. Amikor büszkén beszélhettem erről, mindig vallottam, hogy ez közös munkánk, az összefogás eredménye. Folytatása azonban úgy érzem nem csak vállalás, a lehetőségek kérdése is.
A lehetőségek mérlegeléséhez pedig az is hozzátartozik, hogy a viszony és értékrendszer jelentősen megváltozott, a világ átpolitizálódott – nemcsak tágabb környezetünkben –, amelyben egyre idegenebbül mozgok. Nem elsősorban fizikai és lelki erőnlét kérdése – ebben úgy érzem nincs hiány – a kihívás vállalása.
– Ma már mindent áthat a politika…
– Értékrendszerem, a baloldali értékrend nem változott. Nem a pártom értékrendjével, hanem a pártot képviselő vagy megjelenítő egyes személyekkel van problémám. Akik közül néhányat, többek között a rám leadott szavazatok juttattak a parlamentbe és akik felelősek – másokkal együtt – azért, hogy a pártnak ilyen a megítélése és azért is, hogy azzal kell számolnom, továbbra sem a végzett munkám és lokálpatrióta magatartásom alapján fognak megítélni egy megmérettetésen.
Nem gondolom, hogy nem követtem el hibákat, de mint eddig is látszott, nem elsősorban a valós teljesítmény a megítélés alapja. Nem kívánom azt a látszólag kézenfekvő megoldást választani, hogy független jelöltként induljak, bár egészen biztosan egy megváltozott arányú, összetételű önkormányzati szervezetrendszerben sem mozognék idegenül.
Az MSZP alapító tagja vagyok, az alapító kongresszuson az egyik meghatározó platform szervezője voltam. A kerületben társaimmal együtt szerveztem meg az MSZP helyi szervezetét, amelynek az első elnöke voltam 1990-1994 között egyetlen MSZP-s képviselőként dolgoztam az önkormányzat képviselő-testületében.
Az értékek képviselete – amelyet én akkor is vállaltam, amikor sem helyben, sem országosan nem volt döntő tényező az MSZP – kötelez. Nem kívánok hátat fordítani a pártnak azért és akkor, amiért, és amikor nehéz helyzetben van. Szerepet vállalni viszont akár polgármester-jelöltként nem akarok egy ennyire megváltozott környezetben. Másképpen szocializálódtam, nekem nem ezek a követendő magatartásminták.
Másfajta megbízatást – díjazás nélkül – mint például a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban vagy az Intelligens Települések Országos Szövetségének az elnökségében korábban is csak azért vállaltam, mert úgy gondoltam hasznára válhat a kerületnek.
Köszönöm mindenkinek – akiknek élvezhettem a bizalmát – támogatását az elmúlt években és köszönöm mindenkinek, akivel közösen alakítottuk szűkebb pátriánk környezetét. Sok értéket őriztünk és teremtettünk együtt, óvjuk meg, őrizzük!
A kerület hároméves korom óta otthonom, hiszem, hogy megtalálom a helyem a közösség érdekében végzett munkában.
– Csalódott?
– Kicsit igen. A politikai kultúrában mindenképpen.
– Akkor jól megfontolt döntést hozott…
– Az életemet nagymértékben befolyásoló döntést nem lehet egyik napról a másikra meghozni. Rendszerváltó politikusként, tizenhat évi kerületi vezetőként,nyolc évi parlamenti képviselőként nehéz letenni a lantot. Hónapok óta máson sem gondolkozom, azonban most már a döntésem végleges.
Büszke vagyok arra, hogy ott lehetettem polgármester, ahol élek, dolgoztam.
– Nemrég alakított egy civil, közhasznú egyesületet.
– Igen, ez egy országos társadalmi szervezet, melynek célja a közösségteremtés mellett a kulturális, illetve értelmiségi, társadalmi párbeszéd megteremtése, közösségi, kulturális színterek létrehozása.
– Civilt említ, akkor a politikához nincs köze.
– Teljesen független tőle. Az alapítók, az elnökség tagjai között van humorista, informatikus, vállalkozó, köztisztviselő, nagycsaládos, újságíró, művelődési ház igazgató. Első szavamra igent mondtak az alapítók, bízva abban, hogy ebben az elhidegült, ridegült világban, meg lehet teremteni a lehetőségét a kis közösségek összekovácsolásának, hogy jó valahová tartozni, véleményt formálni félelmek és tabuk nélkül. Hiszek benne.
– Akkor lesz feladata a jövőben is.
– Hogyne. Ez egy izgalmas dolog lesz és főleg azért, mert azt fogom csinálni, amit a polgármesterségem és a parlamenti képviselőségemben a legjobban szerettem: beszélgetni az emberekkel, meghallgatni őket, jogászként akár tanácsot adni a számukra, lokálpatriótaként pedig továbbra is a kerületért dolgozni.
Városkép