Ughy Attila Pestszentimre-Pestszentlőrinc országgyűlési képviselőjének napirend utáni felszólalása a Parlament 2010. július 19-ei ülésnapján
Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napirend utáni felszólalásnak az adja az apropóját, mint ahogy a címben is ez jelezve volt, hogy a múlt héten szombaton volt Pestszentlőrincen egy olyan évforduló, amellyel kapcsolatban mindenféleképpen fontosnak tartottam, hogy a mai napon itt felszólaljak.
1957. július 17-én, valamivel este tíz után jelentek meg az '56-os forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó hatalom pribékjei, hogy otthonából elhurcolják Pestszentlőrinc azon kiemelkedő alakját, aki korábban kisgazdapárti helyi képviselő volt, majd a XVIII. kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja, dr. Balogh Györgyöt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Balogh György 1904-ben született Budapesten, '37-től ügyvédként dolgozott, 1939-től egészen Magyarország német megszállásáig a pestszentlőrinci képviselő-testület tagja volt. 1945-ben mint köztiszteletnek örvendő polgár tagja lett a város életét irányító Pestszentlőrinci Nemzeti Bizottságnak, majd a Független Kisgazdapárt színeiben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, és a kommunista hatalomátvételt követően pedig teljesen önként visszavonult a politikai élettől, és ügyvédként praktizált.
Dr. Balogh György 1956. október 28-án került ismét a helyi politika élvonalába, amikor újra összehívták a Pestszentlőrinci Nemzeti Bizottság 1945-ben megválasztott tagjait, hogy a forradalom következtében önként távozó kommunista városvezetés helyett átvegye Pestszentlőrinc irányítását. A testület ülését 1956. október 30-án este hívták össze. Amikor dr. Balogh György a kitűzött ülésre igyekezett, a ma Kossuth térnek hívott korábban Hősök terén gyülekező tömeggel találta magát szembe. A téren hangosbemondók tudatták a jelenlevőkkel, hogy az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Bizottság megválasztására kerül sor. A mintegy hatezer fős tömeg közfelkiáltással dr. Balogh Györgyöt választotta meg a bizottság elnökének.
1956. november 4-éig dr. Balogh György mindennap a tanácsházán dolgozott. A bizottság tagjai az elnök irányításával beindították, működtették a tanács adminisztrációs apparátusát, ügyeltek a rendre, a közbiztonságra és a forradalmi napok tisztaságára.
A szovjet támadás, illetve a forradalom leverése után dr. Balogh György önként távozott tisztségéből, a kerület irányítója így újra a forradalmi események miatt korábban elmenekült Víg László lett. Víg László, értékelve a régi városvezetőnek a tevékenységét, a kerületbe érkező vöröskeresztes csomagok szétosztásával bízta meg Balogh Györgyöt, aki egészen 1957. január 30-áig láthatta el ezt a feladatot.
Időközben azonban nagyot fordult a világ: megerősödött a forradalmat szovjet segítséggel vérbe fojtó Kádár János hatalma, és megkezdődött a szocialisták bosszúja az '56-os eseményekben részt vevőkkel szemben, így dr. Balogh Györggyel szemben is, akit mondvacsinált indokokkal, koncepciós eljárás keretében vádoltak meg.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az Üllői út 207. szám alatti lakásán 1957. július 17-én, éjjel 22 óra 20 perckor jelentek meg a hatalom pribékjei. Először Kistarcsára szállították, majd a gyűjtőfogházba, a Markó utcába. 1957. augusztus 9-étől előzetes letartóztatásba helyezték.
A börtönhónapok mindennapi megpróbáltatásairól keveset tudni. Feleségének a beszélőn többször mondta, hogy "megfuttatták", szemüvegét összetörték, bántalmazták. Az asszony több szinten próbálkozott férjének kiszabadításával, mindvégig sikertelenül. Hiába volt az orvosszakértői vizsgálat, amelyik azt állapította meg, hogy a letartóztatott magas vérnyomásban, következményes szívtúltengésben és szívelváltozásban szenved, mégsem engedték szabadlábra helyezését a tárgyalásáig.
A bírósági tárgyalásra 1958. február 6-án került sor. A bíró egészségi állapotára való tekintettel a 8 órányi tárgyalást követően szabadlábra helyezte a vádlottat.
A hazatérést követően dr. Balogh Györgyné súlyos feladat előtt állt. Akkor kellett volna közölni férjével, hogy ameddig távol volt, börtönben volt, addig édesanyja meghalt. A hírt az este folyamán nem merte közölni a férfival, de ennek ellenére a tragédia bekövetkezett, ugyanis dr. Balogh György kiszabadulásának éjszakáján rosszul lett, és már a hajnalt sem érhette meg otthon, február 7-én, alig 12 órányi szabadlábon eltöltött óra után meghalt. A boncolás megállapította, hogy halála természetes okból, szívkoszorúér-elégtelenség miatt következett be. 54 éves volt, és elhurcolása előtt abszolút semmilyen betegséggel sem küzdött.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hiszem, hogy a múltunkat nem végképp eltörölni kell, hanem megismerni. Ezért kértem szót ma este, és ezért hívtam fel a tisztelt Házban dr. Balogh Györgyre az önök figyelmét.
Köszönöm. (Taps.)
