Állampolgárként, aki hajlamos a politika rezdülései iránt, gyakran megkapom a kérdést, mit is tett értünk eddig a polgári kormány?
Ebben az elemzésben kisebb összehasonlítást és a tíz talán legfőbb eredményt vázoltam fel, a jelenlegi kabinet munkájáról, hogy senki se kételkedjen abban, hogy ez a kormány értünk dolgozik.
1, Kettős állampolgárság, valamint Trianon emlék nappá nyilvánítása:
Az ország katasztrófáját 1920 jún. 14.-ét egyik kormányzat se tudta maradéktalanul orvosolni, a határon túl rekedt magyaroktól a szocialista vezetés rendre elfordult, idegeneknek bélyegezve meg őket, ezzel az összefogás és a segítés helyett tovább mélyítve a határon túli magyarok szenvedéseit. A kettős állampolgárság új utat jelent a történelem sebeinek orvoslására. Ahogyan ezt már sok ország meg tette, nálunk is kötelesség lett volna az összes honatyának már előbb végrehajtani és ezzel segítő kezet nyújtani a külhoni magyarság felé. A Fidesz megígérte és végrehajtotta.
2, A régi kormány hanyagságának, bűneinek kivizsgálása:
Illúzióink ne legyenek, ez nem boszorkányégetés, csupán a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás átvilágítása, valamint külön bizottság felállítása, a 2006-ban történt események részletes kivizsgálásért, a bűnösök felderítésért, (legyen az köztörvényes rongálás, vagy rendőri túlkapás, vagy politikai hatalommal való visszaélés) cél az elkövetők törvény elé állítása. A közpénzével felelősen kell gazdálkodni, aki felelőtlen és ezzel törvényszegést követ el, bíróság elé kell állítani. A kétes ügyek kivizsgálására bizottság alakult, melyet az MSZP bojkottálni próbál, úgy hogy Gyurcsány Ferenc és a korrupciós ügyekben érintett többi szocialista közeli pártember nem vesz részt a meghallgatáson. Úgy tűnik az előző kormánypártnak még mindig érdeke, hogy ügyeskedéseik rejtve maradjanak.
3, A kormányzati struktúra átszervezése:
Régen felmerült igény a lakosság számára hogy kevesebb bürokratikus megoldással irányítsák az országot. A Fidesz megfelezte az önkormányzatok képviselők helyének számát, ezzel már a felére csökkentve a képviselők után járó juttatást, valamint egyszerűsítve a közigazgatás szerkezetét elő mozdította a belső kommunikációt. Így az állampolgár számára könnyebb lesz az adminisztráció (hétköznapi példa, hivatalos ügyintézésnél, több hivatalos okmányt az ügyfélnek kell beszereznie, 2011 januárjától ez a hivatal feladata lesz). A kabinet, a minisztériumokat összevonta, megszüntetve a tárcanélküliség fogalmát, és azt a szocialista gyakorlatot, hogy a miniszterek a tárcákat cserélhessék egymás között (mint egy székfoglaló játékban: pl. Draskovics Tibor irányította a Miniszterelnöki Hivatalt, majd pénzügyminiszter volt, majd igazságügyminiszter lett).
4, 29pontos akcióterv a gazdaság talpra állítása érdekében:
Íme három fontos elem az akciótervből:
a,) A 29 pont tartalmazza az azonnali bérstopot a közigazgatásban: 2millió forintos plafon a fizetéseknek. Simor András jegybankelnök kivételével mindenki egyetértett vele. A szocialista kormány Bajnai miniszterelnöksége idején csupán egy szerény felajánlást tett, hogy gesztusként lemondhatnak a csúcsvezetők bérüknek egy részéről, de kb. kevesebb, mint 1,5millió forint jött össze így, a Fidesz ezzel már spórolt több milliárd forintot az államkasszának. Kérdés ezt miért nem tette meg az előző kormány is?
B,) Lakás moratórium a bankoknak: a lakásokat nem árverezheti el a Bank azoknak a feje fölül, akik nem tudják fizetni adóságaikat. Az MSZP kezdetben kedvezményes hitelezést nyújtott 2-3%os kamattámogatás formájában, amely szinte csekély összeg a hitel adósságok tekintetében, de így is rendkívül sokan szerettek volna igénybe venni, sajnálatosan sokan nem tudták, végül hogy az elégedetlenséget mérsékeljék bevezették a lakás moratóriumot júniusi határidővel! Kérdés miért nem hosszabbították meg? (talán mert úgy érezték a probléma tényleges megoldás már a következő kormány feladata).
C,)16 százalékos egykulcsos családi adózás: Az egykulcsos azt jelenti, hogy mindenki számára az SZJA (személyi jövedelemadó) 16% lesz egységesen januártól. Tehát a szegénynek is 16%-ot kell fizetni és a gazdagoknak is. Ezért az ellenzék gazdag támogató elképzelésnek nevezi. DE az eddigi többkulcsos gyakorlat szintén, hatástalan elképzelésnek bizonyult, mert a Robin Hood elv itt sem érvényesült. Ha valaki sikeres miért büntessük ezért? A leggazdagabbak (pl. Simor András, akinek több ciprusi offshore cége van) megtalálták a módját, hogy játszhassák ki a magyar adózást. Egyszerű példa, ha valaki minimálbéren van bejelentve, de feketén dolgozik, lehet milliomos, mert kis sávba tartozik, a fizetése alapján. Vagy ha valaki kisebb darabokban kapja meg pénzét pl. egyik felét cafeteria, másik rendes, harmadrészt fekete, szintén kisebb sávba adózik, ebben az estben a harmadában, mint ami a tényleges keresete. Továbbá, ha valaki vállalkozni szeretne, minimális követelmény ebben az esetben egy középfokú adótanácsadói képesítés, hiszen szinte minden hónapban változtak a sávok, ami jobban megterheli a büdzsét, mint egy kiszámítható 1 kulcsos rendszer, ahol az ember előre is tud tervezni, hiszen tudja, hogy ma 16%-os az adó és köv. hónapba is annyit kell majd bevallanom. Ez által jobban megéri majd hosszú távon bevallani a tényleges jövedelmet, hiszen kisebb haszonnal jár, ha eltitkolod, mint ha egy bizonyos százalékát befizetné az adózó.
5, Különadó a bankokra, a további IMF hitel elutasítása:
Magyarország európai példa alapján, a bankokra, akik a válság kezdetén az államtól vártak segítséget, és talpra állásuk után élvezői a mentőövnek, tőlük az állam vissza szeretné forgatni a közvagyont, még pedig úgy hogy a bankok közti tranzakciót, melyben az ügyfél nem játszik szerepet sújtaná adóval (német elképzelés alapján). A bank és a pénzügyi szektor természetesen tiltakozik az ötlet ellen, (ki örülne, ha adóval sújtanák?). Sajnos a pénzügyi szektor mindig is tabut képzett az elmúlt évek politikai irányítói körében, és így inkább a kiszolgálóivá váltak és gazdasági menedzserek lettek politikusaink, mintsem a nemzet érdekeit képviselő államférfiak. Ezzel a felfogással számolt le a polgári kormányzat és nem fél adóteherrel súlytani a pénzügyi köröket, akik a válság talán egyik legnagyobb haszonélvezőivé váltak. Az IMF-től hitelfelvétel Gyurcsány korszak egyik legproblémásabb kérdése, az biztos, hogy ahol a Nemzetközi Valutaalap megfordult, ott az országok nem tudtak többé talpra állni maguktól (főleg harmadik világbeli országok) Az ok igen egyszerű, az IMF nem érdekelt az adott állam talpraállításában, ő egyszerűen egy nemzetközi pénzügyi szervezet, melynek feladata a hitelezés, tehát pénzt ad, majd több pénzt hajt be. Elsődleges célja nem a veszteséges gazdaságok finanszírozása, hanem hogy a befektetett összeget kisajtolja az adott államtól. Magyarország számára elmúlt az az időszak mikor az IMF, mint egy csődbiztos beleszólt az ország irányításába, egy új korszak kezdődik, ahol az irányítás ismét az állam feladata lesz.
6, Gyes, Gyed visszaállítása, a családok megsegítése, a nők 40 év múlva nyugdíjba mehetnek, helyes oktatáspolitika lehet alsóba buktatni:
A családok támogatása, a fogyatkozó magyar népesség csökkentése. Valamint a nők 40év után nyugdíjba mehetnek, ezzel is növelik a gyermekvállalási kedvet. De mit tett a szocialista kormány? Felemelte a nyugdíjkorhatárt, hogy járókerettel is dolgozhassunk, valamint eltörölte a Gyest és Gyedet. Megszüntette alsó osztályban a buktatást, ezzel elvette a tanárok értékelésének jogát, megfosztva a gyerekeket a helyes oktatástól és a gyengébb tanulók felzárkóztatásától. Hoffman Rózsa első lépésként visszaállította a buktatást és eltörölte ezt az elhibázott rendelkezést.
7, Média törvény:
A média eddig az ORTT felügyelte, amelyet még a Horn kormány létesített először (megjegyzem nem egyszerűen, hiszen sok MSZP-s politikus is nemmel szavazott az 1995ös média trv. elfogadásakor)Gyurcsány Ferenc az ORTT kuratóriumába „független” szocialista közeli embereket delegált, így kormány többség alakult ki a televízió testület döntéshozó fórumain. Valamint több kuratórium ellenzéki delegáltak nélkül hozott döntést (csonka kuratóriumok), így nem tekinthető demokratikusnak, és működőképesnek a testület egyáltalán. Most a kormány megszünteti a fennálló problémát, és pártatlanná tette a testületet, mégpedig úgy hogy az ORTT összeolvadt a Nemzetközi Hírközlési Hatósággal, és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lesz az új neve. A médiatanács az NMHH miniszterelnök által választott elnöke, tagjait pedig az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A tagokat egy parlamenti jelölőbizottság jelöli, ahol a frakciók egy-egy képviselőt delegálnak, de a bizottságban a tagok a frakciójuknak megfelelő többséggel szavaznak. Ezzel megoldották a vagy20éve húzódó problémát.
8, Új alkotmány
Az új alaptörvény igénye már 1989-ben felmerült, a jelenlegi alkotmányunkban is az ideiglenes alkotmány szó szerepel. Az első alkotmányt 1949-ben Rákosi Mátyás fogadtatta el a sztálini alkotmány átírása volt magyarra. A Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazása, a nemzet ilyen nagyarányú egyirányba történő vélemény nyilvánítása, nem csak lehetőség, de kötelesség is egy új szimbolikus alaptörvény megalkotására, mely méltó a magyar jogállamiság alapkövéhez. A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat helyére majd az új alkotmány fog kerülni, mihelyst 2011-ben megalkotják.
9, Tisztségek betöltése, meghosszabbított parlament, törvény dömpingek, vagy 774 új törvényjavaslat:
Az Országgyűlés 8 év alatt nem volt képes olyan fontos tisztségeket megválasztani, mint az ÁSZ alelnök, vagy az ÁSZ elnök személyét. Az új kormány elsőként ezekre a tisztségekre választott tagokat. Az ellenzék kritikával illette, hiszen nem az ő emberük került a vezetőség élére, de nekik meg lett volna az alkalom a lehetőség, 8 év során, de az SZDSZ, és gyakran az MSZP nem volt képes megválasztani saját jelöltjeit, vagy Sólyom jelöltjeit. (lehetséges, hogy direkt taktika, ezzel is azt a látszatott építve, hogy csak az MSZP lehet ellensúly? Holott az ellensúlyokat pont ők bénították le azzal, hogy a kormány nem választott fontos tisztségekre embereket). Egy működő jogállamban be kell tölteni ezeket a tisztségeket, ezekhez kétharmados felhatalmazás kell, a Fidesz-KDNPnek meg van a kétharmada, a hiba az lenne, ha nem választanának vezetőket ilyen helyekre. Nem politikai állások, ha egyszer ki nevezték őket, a kormány nem hívhatja vissza ezeket a vezetőket, nincs felettük hatalma, így el tudják látni feladatukat. Schmitt Pál köztársasági elnök váltotta ki talán a legnagyobb vitát, pedig Schmitt az Európai Parlament korábbi alelnökeként, vagy az Országgyűlés elnökeként rendkívül elismert és megbecsült külföldön és itthon egyaránt. Ő azaz ember aki méltón képviselheti Magyarországot tárgyalásai folyamán.
10, Árvízi helyzet kezelése a Vis major keret kiszélesítése, az összedőlt házak felépítése:
A kormány hivatalba lépésekor elsőként, sok országot romba döntő természeti katasztrófával szembesült. A civilek, a kormány, és az egész nemzet összefogott egy ügy érdekében az árvízi helyzet megoldásáért. A kabinet az összedőlt házakat újjá építette, segítséget nyújtott az önkormányzatoknak, és rohamos időn belül kivezényelte a hadsereget. Ez nem kampánytéma, hiszen hasonló helyzetben minden kormányzat így cselekedett volna, és ez elsősorban azok érdeme, akik időt, pénzt nem kímélve segítettek a bajba jutott társaikon. Ekkora katasztrófára senki sem számított, azonban felmerül a kérdés, miért nem tett semmit a város vezetés a megelőzés érdekében. Hiszen pl. Budapesten már régóta károkat okoz a kiöntő Duna, Demszky azonban lesöpörte asztaláról a megelőzésre vonatkozó terveket, és az ártérre kiadott engedélyek, valamint, az autópálya építések miatt eltüntetett erdőség, ami felfogta volna a talajt. Mind-mind kényes ügyek, de egy felelős vezetőnek, minden intézkedéséért vállalnia kell a felelősséget.
Ez csak pár intézkedés a kormány elmúlt száz napjáról, de mint látható már többet tett a hazáért, mint az MSZP-SZDSZ kormány 8 év alatt. Én ezért szavazok a Fideszre.
